Reklámfilmet forgat Sárvár

Reklámfilmet forgat a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő.  A spot érdekessége, hogy az Alma zenekar egyes tagjai játsszák el a fürdőzők szerepét.  A választás azért esett az együttes tagjaira, mert a gyerekeknek zenét játszó csapat célcsoportja részben megegyezik a fürdőével. A sárváriak azt remélik, hogy a kicsik és szüleik körében egyaránt népszerű Alma zenekarral való együttműködésnek köszönhetően, még több  család jön majd a gyerekbarát fürdőbe. – közölte Vancsura Miklós, a fürdő igazgatója.

Az Alma zenekarral való együttműködés nem előzmények nélküli. Korábban a fürdő PR –tanácsadóinak ötlete alapján megszületett az a megállapodás, amelynek keretében egy Sárvárról szóló dal is felkerült a gyerekek körében népszerű együttes lemezére. A dal az egyik legtöbbet nézett (gyerek)zene a vidomegosztókon. Ilyen típusú PR-megoldást még egyetlen magyar fürdő sem alkalmazott. Ugyanakkor az évente több mint 700.000 vendéget fogadó komplexum igazgatója szerint: nem ez az egyetlen egyedi kommunikációs megoldás, amely a gyerekbarát fürdő népszerűsítését segítette az idén. A nyári értékesítési stratégiát támogatta az a finn példa alapján kidolgozott kampány is, amelynek keretében telefoneldobó versenyeket rendeztek.

5 perces celebek helyett,  zenészekkel működnek együtt.

Ezekkel arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy kutatások szerint az üzletemberek 43 százaléka nyáron azért sem tudja kipihenni magát, mert napi egy-három óra munkát igyekszik beszúrni a nyaralás programjai közé.  Egy másik felmérés szerint: az emberek több mint  harmada viszi el az útra laptopját. A kikapcsolni képtelenek 17 százaléka súlyos munkamániás: a nyaralás alatt is naponta több órát dolgoznak. A kampány keretében kütyüktől mentes övezetet is kialakítottak. Az ötletnek sok ellenzője volt, ám a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy komoly sikere lehet egy olyan kampánynak, amely szembe megy a népszerű trendekkel. Néhány éve a Kit-Kat csokoládé gyártói értek el nemzetközi sikereket ezzel a megoldással, Magyarországon viszont a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő volt az első, aki olyan területet hozott létre, ahová csak mobiltelefonok nélkül lehetett belépni Itt megpróbálták érvényesíteni azt, amit sok külföldi vendéglátóegységben a “No wifi, talk to each other” („Nincs wifi, beszélgessetek egymással!”) táblával fejeznek ki.

Sokan használták azt a területet, ahová nem vihettünk telefont

Sokak érdeklődését felkeltette az a kampány is, amelyben azokon próbálnak segíteni, akiknek nincs túl sok idejük a nyaralásra, és a vakáció ideje alatt nehezen tudják megoldani a gyermekek felügyeletét. Nekik találták ki azokat az “álomállásokat”, amelyekre száznyolcvan szülő küldte el gyermekének jelentkezését. Ennek keretében fagylaltrendőr, csúszdaellenőr és kalandpark felügyelői állást hirdettek meg. A különleges munkákat 8-12 éves gyerekeknek hirdették meg az évente több mint hétszázezer vendéget fogadó fürdőben. Ilyen „állásokra” azért is szükség volt, mert a 30-40 ezer forintos nyári táborokat nem minden szülő tudta kifizetni. Vancsura  szerint ennek a kampánynak a segítségével a diákok belekóstolhattak a munka világába. Tudatosodhat bennük, hogy a közös jó érdekében érdemes tenni még akkor is, ha nem kapnak fizetést érte. Megtanulhatják, hogy az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében. (Néhány éve ausztrál turisztikai szakemberek találták ki az álomállás-kampányt, azóta sok hasonló magyar megoldás is született, de itthon elsőként Sárvár mert felvállalni hasonló ötletet.

Sok vendég beszélt otthon a “közös jóról”.

A „közös jó” érdekében működött a fürdő területén az Első Jótékonysági Fagylaltgyár egyik fiókja is, amelynek dolgozói a Playmobil- játékforgalmazóival közösen olyan akciókat találtak ki, amelyek közbeszéd témává váltak a fürdőzők körében. A 40 születésnapját ünneplő Playmobil nemzetközi kampányának hazai adaptációja is hamarosan elkezdődik -mondta Vancsura. A fürdő kommunikációs szakemberei egyébként azt remélik, hogy a sárvári példák sokat segítenek abban is, hogy a hazai fürdő-kommunikáció általában is megújuljon és lépést tudjon tartani a nemzetközi trendekkel.

A 40. születésnapját ünneplő cég kampányát adaptálja Sárvár.

Az 5 perces celebek ideje lejárt

Ma az átlag magyar fürdő addig jut, hogy elhívja, egy koncertre mondjuk Fluor Tomit. Ettől pedig azt várja, hogy majd cikkek és Tv-tudósítások tömkelege jelenik meg az eseményről. A magyar sajtó szerencsére sosem működött így, ezért aztán gyakorta csalódottak a fürdők reklámozásáért felelős szakemberek, potyára fizettek százezreket, milliókat a fellépésért. Éskovács Péter, kommunikációs tanácsadó szerint, vannak azért olyan jól megtervezett események, akciók, amelyeknek lehet hírértéke a potenciális vendégek számára. A fürdő és az Alma zenekar együttműködése erre jó példa. Hasonló együttműködési megállapodásokat egyébként a nagy világsztárok is szoktak kötni. Nekik köszönhetően fellendül egy-egy település, szálloda turizmusa. Jó példa erre például az Oriental Hotel – Bangkokban. 150 éve figyelnek arra, hogy mindig legyen olyan vendégük, aki miatt majd özönlenek ide a turisták. Az egykori kis vendégházban, ma egy szobáért, akár ezer dollárt is fizetnünk kell, ha ott akarunk aludni, ahol mondjuk, Somerset Maugham írta gyerekeknek szóló meséjét, a Sziámi tündérmesét. Komoly felárat kell fizetni azért is, ha  Ian Fleming, a James Bond-regények szerzőjének szobáját szeretnénk kivenni. Sokan persze csak azért akarnak itt aludni, mert járt itt például  Lady Diana hercegnő, Neil Armstrong, Sean Connery, Niki Lauda, és Mel Gibson is. Hogy mekkora üzlet lehet a hírességek elszállásolása, arról még a Forbes magazin is külön cikket ír évről-évre. A Top tizes listából megtudhatjuk, hol száll meg például Angelina Jolie, Katie Holmes és Penélope Cruz. Ha szeretnénk, csillagászati árakért az ő ágyukban is aludhatunk. Nem csak a szállodák, de egy-egy régió, nemzet szakértői is gyakorta keresnek híres reklámarcot. Tavaly a turisztikáért felelős barbadosi szakértők, a nyolcszoros Grammy-díjas énekest, Rhiannat kérték fel, hogy segítsen a karibi turizmus fellendítésében. Idén májusban az írországi turisztikai csapatok csaptak le Kanye West rapperre, aki nászútját töltötte a szigetországban. A  rajongók Twitteren követhették az eseményeket, a helyi szálloda- és étteremtulajdonosok nem kis örömére.

A magyar turisztikai szakembereknek persze nem kell feltétlenül arra törekedniük arra, hogy sztárokra költsék a kampánybüdzsét. (Volt már arra példa, hogy amerikai sztárokkal próbálták népszerűsíteni hazánkat. A kampány nem volt túl sikeres, legfeljebb drága, legalábbis az átlag magyar fürdő marketingbudgetjéhez képest. ) Ehelyett érdemes olyan embereket megnyerni egy-egy esemény, hely népszerűsítése érdekében, akik valamilyen értéket hoztak létre munkájuk során. Az idei nyár, PR-szempontból talán legnagyobb dobása az a balatonfüredi esemény volt, amely komoly tömegeket vonzott a városba. A hírek tömkelege jelent meg az eseményről csak azért, mert a magyar fülnek meglehetősen furcsa nevű rendezvénynek olyan vendégei voltak, akiket ugyan nem láthatunk minden nap a bugyuta tévéműsorokban, mégis odafigyelünk, ha mondanak valamit, ami fontos lehet számunkra. Éskovács szerint: erre jó példa, a nyár egyik leghatékonyabb PR-eseménye a füredi Quasimodo Költőverseny. A Google keresője szerint, komoly figyelmet kapott az esemény a határon túli sajtóban is. Minden bizonnyal a szervezők nem rendelkeztek hatalmas kommunikációs budgettel, de az itt megjelent vendégek olyan dolgokról beszéltek, amelyek érdekelték az írás, olvasás iránt fogékony magyarok széles rétegét. Éskovács szerint ilyen, tartalmas események ezrével zajlanak sok turisztikailag fontos városban. A baj az, hogy a kommunikációért felelős szakemberek jelentős része azt hiszi, hogy azzal kerülhet be potenciális utazói látókörébe, ha azokat az 5 perces celebeket futtatja, akik mögött valós tartalom nincs. Ráadásul a magyar 5 perces celebek könnyen besározódnak, mondjuk egy kocsmai verekedésben, vagy elgázolnak részegen egy nyugdíjast. A felelősséget pedig nem vállalják. A sárból fröcsöghet jelentős mennyiség arra a fürdőre, turisztikai desztinációra is, amely szerződteti ezeket a „hírességeket”.  Az ilyen balhékból a nagy amerikai sztároknak is kijár, a vállalatok ott sem szeretik, ha baj van sztárjaikkal. Ezeknek a márkáknak a hibáiból tanulhatnának  a magyar szakemberek és kétszer is meggondolhatják, melyik részeges színésszel, középszerű zenésszel próbálják eladni nyugalmat árasztó fürdőjüket, szállodájukat, vagy akár éttermüket.