Quasimodo vonzza a turistákat

Az Unesco által meghirdetett írás-olvasás nemzetközi napjára szeretnék felhívni a figyelmet azzal a költőversennyel, amelyet Balatonfüreden rendeznek meg a hétvégén. Az esemény éjszakáján erotikus töltetű klasszikus verseket is bemutatnak. Olyanokat, amelyek segíthetik azt, hogy a középiskolások kedvet kapjanak ismét az olvasáshoz.

Az International Literacy Day-t szeptember 8-án ünneplik világszerte. Ezen a napon az írni-olvasni tudás, illetve a műveltség és a béke összefüggéseire fókuszálnak. Statisztikai adatok szerint: közel egymilliárd ember nem tud egyáltalán olvasni. Az UNESCO programsorozatához illeszkedik az a balatonfüredi költőverseny is, amelyet idén 22. alkalommal rendeznek meg. A költőversenyre minden évben több mint négyszáz pályamű érkezik. A magyar alkotók mellett, már küldtek verset Svédországból, Németországból, Szlovákiából és Ukrajnából is.

 A költőverseny korábban, az UNESCO meghívására Párizsban is bemutatkozott. Ennek köszönhetően egyre nagyobb az érdeklődés a magyar versek iránt nemzetközi szinten is. A hazai kortárs irodalom népszerűsítését az is segíti, hogy a nyertes verseket olasz nyelvre is lefordítják a híres olasz költő, Salvatore Quasimodo nevét viselő esemény keretében. –nyilatkozta a költőverseny titkára Cserép László. Mint ismert: a költő 1961-ben járt Balatonfüreden egy kúrán, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett, és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit. A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasimodo Nemzetközi Költőversenyt és Költőtalálkozót, amely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye.

A költőverseny mellett, több könyvbemutatót is tartanak. Ezen a napon ismerheti meg a füredi nagyközönség  Orbán János Dénes,  A költő, a ringyó és a király című kötetének verseit, amely Janus Pannonius átköltéseket tartalmaz.

Az erotikus verseket is tartalmazó merész kötetet, az „esti mese” utáni, időkben mutatják be, amelyre egyébként az irodalom iránt érdeklődő fiatalokat is várják. A szerző a könyvhöz írt magyarázatában kiemeli, hogy a mai diákok nem szeretik olvasni azt a magyar költőt, aki legalább olyan értékes alkotásokat hozott létre, mint francia kortársa Villon. Az érdektelenség egyik oka az lehet, hogy a „magyar olvasó általában diákkorában, 14-15 évesen találkozik először a poétával, a tankönyvekben, melyek katasztrofálisan degradálják ezt az izgalmas figurát. Unalmas papköltőnek állítják be. Bezzeg ha a tankönyv meg a tanár a költő pajzán meg pornográf lírájával rukkolna elő, Janus Pannonius lenne a nebulók abszolút kedvence és egészen más lenne a viszonyulásuk a magyar költészethez.   Ez persze nem lehetséges, elvégre a 21. században vagyunk, mikor is gyermekeink fülét, szemét és elmécskéjét minden pikantériától kímélnünk kell, nehogy megromoljanak és eltorzuljon a lelkecskéjük. Kamasz kölkeink közben csámcsognak az internetes pornón, miután röhögve kattintanak az elmúltam 18 éves gombra, és olyan dolgokat mívelnek a suli vécéjében, melyekről a tankönyvírók és az illedelmes pedagógusok képzelődni sem mernek. De Janus Pannonius malacságairól nem hallhatnak, nehogy véletlenül az irodalomtól romoljanak meg.   Megjegyzem epésen, hogy ezelőtt öt és fél évszázaddal abban az oskolában, melyben Janus Pannonius tanult, a pajzán epigramma-írás szakmai gyakorlat volt, elvégre Guarino mester maga is mívelt efféléket, követvén az ízes világirodalmi hagyományokat (….) Ezt kellene megértetni a fránya kamaszokkal, hogy ez a hajdani poéta nem egy poros, antik, uncsi püspököcske, hanem olyan, mint ők és ugyanaz érdekli, mint őket. Aztán amikor már nem olyan mint ők, akkor meg más, azt tanulmányozni ráérnek majd akkor, mikor ők is olyanok lesznek, megkeseredett, elkínzott felnőttek, akik ugyanúgy gürcölnek egy multi irodájában mint Janus Pannonius a kancellárián vagy egy tábori sátorban, ugyanúgy nyalogatják a főnök és a VIP-k popsiját és titokban ugyanúgy gyűlölik azokat, mint Janus Pannonius az uralkodót. – állítja a kötetben a költő.

Orbán mellett, egyébként sok más szerző is bemutatkozik ezen a napon. A vendégek megismerkedhetnek például Madarász Imre: Két máglya. Savonarola és Giordani Bruno – című monográfiájával és Sztanó László: Taljánok, olaszok, digók c. kötetétével. Ezzel párhuzamosan  Bogyay Katalin, Elnökségem története – A kulturális diplomácia művészete az UNESCO-ban c. könyvének bemutatójára is várják az érdeklődőket.